Kiscipő

Kis cipő, kis cipő,
Benne Drága tipegő,
Lép egyet és kettőt,
Togyog már a gyerkőc.
Egykettőre felnövök,
Leszek még én szélvész,
Csak győzzétek a léptem,
Feladom ám a leckét.
Kiscipőmet kinövöm,
Vehettek gyorsan kettőt,
Utólérem a felhőket,
Szilas tündér nem áll meg.

Tükröződések

Az elkerülhetetlen

A Halászbástyánál sétáltam.

Nem került el a "jópofa" turista,

aki látja, hogy fotózok, de "jaj, bocsánat",

és belesétál a képbe.

A víztorony

A másolat és az eredeti.

A méretarányos másolatot készítette: Juricza Tibor.

Kirándulás Normafánál

Téma keresés

Egy születésnap ürügyén...

Ebben az életben a nők akaratuk ellenére kerülnek egyik férfitól a másikig

és csak reménykedhetnek benne, hogy végül olyannál kötnek ki,

aki tiszteletben tartja a szabadságukat.

(Tad Williams)

Találkozás

Néha kialszik bennünk a fény, de aztán ismét felgyúl,
ha találkozunk egy másik emberi lénnyel.
Mindannyian óriási hálával tartozunk azoknak,
akik képesek újból felgyújtani ezt a belső fényt.

(A.Schweitzer)

Álom

Képzeld, veled álmodtam.

Egy majdnem üres és valószínűtlenül magas
lakásban – a te lakásodaban – ültél egy asztal mellett és valami egyesületet vagy egyletet alapítottál. Én is ott voltam.
Volt benne midenféle cím meg funkció, éppen ki akartuk osztani egymás
között a tisztségeket, amikor bejött a fiad. Tudom, hogy kettő van, de
álmomban csak egy volt. Hatalmas mackó volt és igen jó kedvű, valamit
cipelt és mellesleg odaszólt nekünk, hogy ő majd lesz a kultúros. Egy
kicsit bosszankodtunk, hogy egy ilyen nagy, erős fiatalember miért
kulturos akar lenni, mikor azt egy ványadt öreg nyugdíjas nő is el
tudná látni, de azért igen jó kedvünk volt. Annyira vidám fickó volt,
hogy muszáj volt mosolyogni, ha ránéztünk.

Aztán valahogy az utcán voltam, egy hatsávos úton, amikor leállt az autóm. Iszonyú kínos volt, valahogy kirugdaltam az út szélére.

Akkor vettem észe, hogy nincs nálam telefon. Már éppen bepánikoltam volna, amikor megláttalak: egy cabriolettben robogtál a sávokon keresztül felém, a hajad lobogott és vihogva integettél. Gyorsan beugrottam a kocsiba és leszarva az otthagyott autómat röhögve elhúztunk.

(az álomban az a szép, hogy sok igazság van benne...)

(F.J. álma)

Egy találkozó

"Ha Neked jó, ha nekem jó,
De ha eszedbe jut,
amit nem mondtál,
Hogyha akinek mondanád,
nincs ott már,
Gondolj rám."

(LGT: Búcsú)

Ne feledkezz meg a barátnőidről!

Az idő múlik....
Az élet megy tovább...
A távolságok elválasztanak...
A szerelem fellángol... aztán pislákolni kezd....
A szívek meg összetörnek...
A férjek elvannak otthon valahol....
Más esetben a házasságnak a bíróság vet véget...
A szeretők jönnek és mennek...
A férfiak megígérik, hogy majd felhívnak, aztán várhatod...
A munka is örökké változó...
Eltávozik mellőlünk anyánk és apánk...
Elköltöznek a szomszédok...
De a barátnők megmaradnak...
Mindaddig, míg akarjuk, ott vannak nekünk...
...

Amikor a bútorok bontogatnak szálakat

A kedves rokonnak képet ígértem.
A régi ismerősnek volt témája hozzá.

Az ismerős és testvére segítettek megoldani.

Így mindenki segített - ismeretlenül - mindenkinek.

Történetek

Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeladás között.

És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel és a társaság, a biztonsággal.

És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét, és a bók nem esküszó.

És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget,

a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével.

És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez.

Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér.

Műveld hát saját kertecskédet, magad ékesítsd fel a lelked,

ne mástól várd,hogy virágot hozzon neked.

És tanuld meg, hogy valóban nagyon sokat kibírsz.

Hogy valóban erős vagy.

És valóban értékes.

Jókedvet adj

Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!

A többivel megbirkózom magam.

Akkor a többi nem is érdekel,

Szerencse, balsors, kudarc vagy siker.

Hadd mosolyogjak gondon és bajon,

Nem kell más, csak ez az egy oltalom,

Még magányom kiváltsága se kell,

Sorsot cserélek, bárhol, bárkivel.

Ha jókedvemből, önként tehetem;

S fölszabadít újra a fegyelem,

Ha értelmét tudom és vállalom,

S nem páncélzat, de szárny a vállamon.

S hogy a holnap se legyen csupa gond,

De kezdődő és folytatódó bolond

Kaland, mi egyszer véget ér ugyan –

Ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

(Garai Gábor)

Öreg néne őzikéje

Mátraalján, falu szélén
lakik az én öreg néném,
melegszívû, dolgos, derék,
tõle tudom ezt a mesét.

Õzgidácska, sete-suta,
rátévedt az országútra,
megbotlott egy kidõlt fába,
eltörött a gida lába.

Panaszosan sír szegényke,
arra ballag öreg nénje.
Ölbe veszi, megsajnálja,
hazaviszi kis házába.

Ápolgatja, dédelgeti,
friss szénával megeteti,
forrásvízzel megitatja,
mintha volna édesanyja
...

Öreg nénje megsiratja,
vissza - dehogy - mégse tartja,
ki-ki lakjék hazájában,
õz erdõben, ember házban.

Kapuig is elkíséri,
visszatipeg öreg néni,
és integet, amíg látja:
"Élj boldogul, õzgidácska!"

(Fazekas Anna)

Bolondok napja

Bolond az, aki a saját világában él.

Én bolond akarok maradni,
és úgy akarom élni a életemet,
ahogy megálmodom,
nem pedig úgy,ahogy mások elvárják.

Paulo Coelho

Kérdések

Ha tudsz egy szóval úgy fordítani a dolgon,
hogy megvilágosodjék a kérdés, akkor mért ködösítessz?
Ha tudsz egy mosollyal más arcára mosolyt csalni,
akkor mért pártolod a mogorvaságot?
Ha tudsz egy kézmozdulattal másokon segíteni,
mért tartod karjaidat béna lustaságban?
Ha tudsz szeretni, mért várod el,
hogy előbb mások szeressenek?

(Tatiosz)

Töredék

Aki behódol, az alkalmazkodásban lényét feladja és végül elveszti.
Aki nem hódol be, lényét megtartja,
de nem tud vele mit kezdeni, mert egyedül áll.
Valaki vagy él, és az élet ára a beszennyeződés,
vagy nem akar beszennyeződni,
de akkor az életről kénytelen lemondani.

(Hamvas Béla)

C'est la vie

Ünnep?

Megint egy ünnep.

És megint nem voltam fontos azoknak, akik nekem fontosak.

Gondolat

A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak - amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz.
És szerintem ez a legrosszabb.
Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen.

Stephen King

Ez a húsvét

Ez a húsvét olyan ünnep,
fák, virágok megzsendülnek,

mintha húznák-vonnák őket,

oly sebesen, gyorsan nőnek.

Ez a húsvét olyan ünnep,

fiatalok megszédülnek,

összebújnak, sugdolóznak,

szavakból szép jövőt fonnak.

Ez a húsvét olyan ünnep,

Szelek, vizek megperdülnek,

Hol a napfény, hol a zápor

Nyes nagyobb részt a határból.

Ez a húsvét olyan ünnep,

Sírás és bánat, elülnek.

Minden örül, hogy létezhet,

Hogy nagy lélegzetet vehet.

Ez a húsvét olyan ünnep,

Bocsánata van a bűnnek

Fönt a hegen az a Kereszt

Új élet útjára ereszt.

A tél szennyét mind lemosva

Készülődünk a holnapra,

A pünkösdre, szép pünkösdre,

Lángos csodák jövésére.

Szirmos jövőnk féltve, óva

Készülődünk még nagyobbra,

El nem érhető csodára:

Örökös harmóniára.

(Bíró András)

A nap idézete

2005.Svájc

Ha én rózsa volnék

Ha én rózsa volnék, nemcsak egyszer nyílnék,
Minden évben négyszer virágba borulnék,
Nyílnék a fiúnak, nyílnék én a lánynak,
Az igaz szerelemnek és az elmúlásnak.

Ha én kapu volnék, mindig nyitva állnék,
Akárhonnan jönne, bárkit beengednék,
Nem kérdezném tőle, hát téged ki küldött,
Akkor lennék boldog, ha mindenki eljött.

Ha én ablak volnék, akkora nagy lennék,
Hogy az egész világ láthatóvá váljék,
Megértő szemekkel átnéznének rajtam,
Akkor lennék boldog, ha mindent megmutattam.

Ha én utca volnék, mindig tiszta lennék,
Minden áldott este fényben megfürödnék,
És ha engem egyszer lánckerék taposna,
Alattam a föld is sírva beomolna.

Ha én zászló volnék, sohasem lobognék,
Mindenféle szélnek haragosa volnék,
Akkor lennék boldog, ha kifeszítenének,
S nem lennék játéka mindenféle szélnek.

(Bródy János)

Kaktusz és virága

„Néha hallgat mélyen, néha ha akarja mondja keményen,
néha,ha úgy tartja szeret, máskor gyűlöli az egészet ,
néha úgy érzi mindenre képes,
néha tudja, hogy minden csak véges”
(Arnóczy Janka)


Mélyen szíven ütött.....
és jól esett, hogy valaki ráérzett.....

Ákos

A legújabb szerelem...

A szeretet olyan mint a nap, amelynek melegétől időnként megfosztanak minket a felhők.
A nap azonban mindig ott van az égen.

Ha átmész a szivárvány alatt...

Bögrék

Túl a Maszat hegyen

Minek a törlőkendők,

meg a kefék?
Maszatosan az ember

eleve szép.
Megmondom én a

színpiszkos igazat.
Szeretem, ha az arcom

csupa maszat.
Szeretem, ha az arcom

csupa maszat.

Ha pocsolyát látok az utca kövén,
Ó belelépek vígan, de bele én.
És aztán, tripp-trapp, tripp-trapp, tripp-tiri-trapp.
Otthagyom én a piszkos lábnyomomat,
Széthagyom a szutykos lábnyomomat.

Fönn az ég olyan szép koszoskék,
Nyílnak a réten a büdüskék.
S a zöld lombba a szél beletúr.
Olyan szép, maszatos minden
A Maszat-hegyen innen
És túl.

(Varró-Presser)

Béke idők hangulata

2008.január.

Az idén is volt tél. Egy keddi napra esett.

Ő mondta...

Első osztályos.

Első tanítási nap után:

- Milyen órátok volt ma?

- Volt matematika óránk, volt számtan óránk, egy órán meg számoltunk....