Olimpiai nyári játékok

1896-ban rendezték az első modern (újkori) olimpiát.

Sportolóink szereplése az újkori nyári olimpiákon

vitathatatlan sikertörténet:

magyar volt minden huszonnegyedik győzelem!

.

Mi mindig búcsúzunk

(Reményik Sándor)

Egy beszélgetős délután után

"Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert,

akinek a lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait,

akiben megbízunk, akinek kedves arca elűzi lelkünk bánatát,

akinek egyszerű jelenléte elég ahhoz,

hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk."

.
(Ernest Hemingway)

A lemondásról

Menekülés önmagunktól

.

Osho azt mondja, nem azért eszik kövérre magukat az emberek, mert éhesek, hanem mert érzik, hogy üresek. A lelkükben tátongó hiányt próbálják pótolni mindenféle habzsolással.

Közben meg interneteznek, tévéznek, számítógépes játékokhoz menekülnek, egy szóval mindent elkövetnek azért, hogy ne kelljen kettesben maradni önmagukkal.

Veszélyesek az elszalasztott csöndek. Ilyen tempó mellett, amilyenben élünk, az embernek néha félre kellenne vonulnia, hogy tisztázza magában a dolgokat. Máskülönben nem tudja feldolgozni az őt ért hatásokat, levonni a tanulságokat, módosítani a terveket. A végigrohant hónapok után egyre kevésbé látszik tisztán a cél. Manapság könnyű eltévedni...

Meggyőződésem, hogy a XXI. század embere olyan érzelmi világ felé tart, amit még sohasem tapasztaltunk, és talán nem is kellene. A valódi közösségek apránként eltűnnek az életünkből. Egyre ritkulnak a családi együttlétek, csökken a beszélgetések szerepe. Az egó által vezérelt én önmagát akarja megvalósítani. Nem mondjuk el, mi nyomja a szívünket, nem éljük meg közösségben az ünnepeket. A többség inkább internetes oldalakon keres információkat, minthogy tanácsot kérjen egy tapasztaltabbtól. Végül leszokik arról, hogy megfogalmazza, és bárkivel is közölje az érzéseit.

Az egyén lassan leválasztja magát mindenről, ami a másik emberhez köti. Érdeklődésünk egyre inkább a virtuális világ felé fordul, miközben lassan lemondunk arról, ami segíthetné a túlélésünket.

.

(Sebestyén Balázs: Szigorúan bizalmas c. könyvéből)

Nyaralás júliusban, októberi időben

Megérkeztünk. Még kellemes időben.

Láttunk mindenféle állatot: Azért volt, hogy a napot is láttuk egy pillanatra:
Fürdőbe is eljutottunk, sajnos az időjárás miatt kevés élményre futotta:

Kirándulni mentünk, mert még csak hideg volt, nem esett:

A lovaglás remek volt, mindenki élvezte:

Sajnos ennyi. A nyári ősz nem engedett többet. De mégis jó volt, mert együtt voltunk.

Emlékezés

A Duna parton 1944-45-ben kivégzett zsidók emlékére,

bronzból készült cipők.

Lánchídi séta

Minden év nyarán (szombat-vasárnap) a sétálók, népművészek,

előadók váltják fel az autókat a Lánchídon és szórakoztatják

a nézelödőket, vásározókat.

Lépcsők

Fővárosi Állatkert

Unokáimmal a gyerekkorban szinte "kötelező" látogatásunkat tettük meg.
A 130 éves állatkert Közép-Európa egyik legszínvonalasabb
ilyen jellegű intézménye.
Az állatházak legtöbbje 1909 és 1911 között emelt,
késő szecessziós stílusú műemlék.

Amikor a fákat kivágták

Aznap a madarak késő estig zokogtak,

a stiglic jajgatott, rémülten verte szárnyát,

s harkálylelke sokáig kísértett még a lombnak,

amikor a fákat kivágták.

.

Hány évtizedbe telt, míg ilyen nagyra nőttek;

míg fölénk boltozódott terebély lombjuk áldón!

S pár óra lám elég volt, hogy elpusztítsa őket:

kivágták valamennyit egyetlen délutánon.

.

A tiprott harcmezőn zöld vértócsák a lombok,

a holt gigászok fölött emlékük gyásza reszket.

Jajszó nélkül állták a fejsze-sorsot,

és mind egy szálig odavesztek.

.

Gyérülnek erdeink, fogyatkoznak a fák.

Lesi a fejsze már a jegenye sudarát.

Hány tölggyel leszek árvább hány lombbal még kopárabb

míg egy szép napon engem is kivágnak.

.

Tüzelhet már a nap, nem véd meg tőle árnyék.

Lomb többé nem fedez, csak a hiánya fáj még.

De néha valami zsongást hallani éjjel:

a holt fasor beszél egy álombeli széllel.

...

(Rónay György)

Az ördöghívő krokodil

Egy krokodil elhatározta,
meggyónik, mielőtt cipővé kárhozna.
S mert volt bűne elég, sőt némi felesleg,
fohászkodott nyomban a pápaszemesnek:
- Feloldozást adj énnekem,
mert vétkeztem nagypénteken,
felfaltam két húsos majmot, de őszintén bánom,
...hogy csak ennyit, mert ült ott még három.
Felszisszent
a sátáni szent:
- Hármat elszalasztott?!
Csak kettőt evett meg?!
Nem kaphat malasztot,
átkozott eretnek!

(Romhányi József)

ÉletKépek

Zéruspont

Delelő-kor után

Mikor delelőre ér az életkorod,

Tudom, magadban már te is elgondolod,

Mit éltél a múltban és a jövő, mit tesz,

Tested és szellemed összhangban meddig lesz.

.

Vagy meglehet, máris elindult az úton,

Hol a tudat szűkül, csak megállt félúton.

Felteszed a kérdést magadnak, untalan,

küszködjek ellene, vagy hagyjam szótalan.

.

Csak annyira küzdjél, amíg az el nem fáraszt.

Öleljél fel minden szépet, mi eláraszt,

Ragadd meg a jót, mit két kezed utolér,

A napjaid úgy töltsd, mintha mindig élnél.

.

(Sengá Wiolon)

A Nagymamánál

A nagymamánál jó,

Csak ott jó igazán.

A nagymamának sok keze van,

Tesz-vesz szaporán.

.

Egyik kezével főz,

A másikkal mosogat,

A harmadikkal fejemen

Egy dudort borogat,

A sokadik kezével

Kinyitja a tehénen a csapot,

S a tehénből máris

Friss, meleg tej csobog.

.

A nagymamánál jó,

Mert ott van nagyapa,

Aki a mezőről tücsökszavú

estét hoz haza.

.

(Fecske Csaba)

Végre itt a nyár

Ha végre itt a nyár,
és meleg az idő,
Az ember strandra jár,
mert azért van itt ő.
Míg anyu öltözik, az apu ideges,
Hogy olyan lassan készül el,
hogy addigra este lesz.
...

A strandon az is jó,
hogy van még sok gyerek,
És van homokozó, és labdázni lehet.
Csak azt nem értem én, sok néni mért sikít,
Ha véletlen egy labda épp egy bácsira ráesik.
...
De apukára is én azért ügyelek,
És mindig odavisz a lelkiismeret,
Ha fekszik a napon és izzad már szegény,
Kis vödrem vízzel megtöltöm és rálocsolom mind én.

Jaj, úgy élvezem én a strandot,
Ottan annyira szép és jó,
.Annyi vicceset látok, hallok,
És még Bambi is kapható.

De este szomorú a hazafelé út,
Mert otthon az anyu a fürdőkádba dug.
Bár volt vele ezért már nagyon sok vitám,
Mert ki hallott még ilyen dolgot, fürdeni strand után?

Otthon nem szeretem a strandot,
Abban semmi se szép, se jó.
"Gyorsan mosdani!" - mást se hallok,
És még Bambi se kapható.

Napjainkból...

Ez történt egy kávézóban:

Ember (BKV dolgozó) bejön.
- Kérek egy kávét.
- Nincs
- Hogy-hogy nincs?
- Sztrájkolok.
- Mi?
- Jól hallja.
- Akkor egy kapucsínót kérek.
- Kérek 330 forintot.
Kifizeti.
Vár.
Semmi.
- Nos?
- Nincs.
- Hogy-hogy nincs? Kifizettem.
- Én is a bérletet, mégse tudtam használni....

Csend Napja

A Csend Napja, melyet minden évben június első felének egyik napsütéses
vasárnapján rendeznek meg, egy egészen új oldaláról mutatja be a sírkertet.
A temető nem kizárólag kegyeleti hely, hanem park és zöldterület is egyben, tele fákkal, virágokkal és történelmi sírhelyekkel.
A Fiumei úti Nemzeti Sírkert parkja alkalmas békés sétára,
elmélyülésre, beszélgetésre is.
.

Zugliget

A Zugligeti Általános Iskola: egykor és most.

.

A HEGYEK KÖZT
(részlet)

Ott alant, alant, a mélyben,
A kék messzeség ködében,
Ott a város... Csak ugy rémlik,
Mint a múlt, amelyet félig
Átadott immár a lélek
A felejtés éjjelének.
Kinn vagyok a természetben,
Fönn magasra nőtt hegyekben;
Magas e hely, itt pihen meg
Koronként a vándor felleg,
S ha itt volnék éjjelenként,
Csillagokkal beszélgetnék.
Lenn a völgyben, lenn a mélyben,
A kék messzeség ködében,
A város távol zajában
Hagytam gondod, hazám s házam!

.

Petőfi Sándor

Zugliget, 1848. Szeptember 8.

.

Őszinte bohóc

El Camino del Rey ( a Királyok ösvénye )

Hegyi munkások építették ezt az ösvényt

1901-ben.

1921-ben XIII. Alfonz király is végigment rajta,

innen a név: El Camino del Rey.

Miután 1999-ben négyen haltak meg

az ösvény alá zuhanva, lezárták az utat.

...

1992-ben a fiam is végig ment rajta utitárs nélkül.

Akkor még nem volt rajta drótkötél a kapaszkodáshoz.

Amikor az ott készült fényképeket mutatta,

nem mondom, hogy nem rándult össze a gyomrom...

Barátnők

"Van-e még barátság a világon?

Fiatal emberek azt hiszik, van; de aztán megtudják,

hogy amit barátságnak hittek, csak pajtásság volt.

A barátság sokkal bonyolultabb, fájdalmasabb és erőszakosabb kapcsolat, mint a szerelem.

A szerelem adni és kapni akar.

A barát csak adhat.

Barátság, abban az értelemben, szűkszavúan,

ahogy két ember, kézfogás és ígéret nélkül, egy életre jótáll a másikért."

(Márai Sándor)

/A képen: Barbara Hershey (Hillary Whitney Essex),

Bette Midler (CC Bloom) a "Barátnők"című filmben/

.

A legszebb virág

Egyedül ültem le olvasni a parkban,

Szomorú fűzfának védő árnyékában

A csalódotságomra volt elég jó okom

Megbántott a világ, ezt vettem én zokon.

Ha ettől még nem lett volna elég rossz a napom,

Elém állt egy kisfiú, izgatott volt nagyon.

Kipirult s kifulladt a játék hevében;

Felhevülten így szólt:"Néni,ide nézzen!"

Kezében elhervadt virág kornyadozott,

Lankadt szirmai tán nem látták a napot.

Halott virágával küldtem volna tova,

Mosolyt színleltem hát, s bámultam máshova.

Nem ment el, sőt inkább mellém ült a padra,

Virágját szaglászta, s mondta kisvártatva:

"Az illata csodás, s bizony szép is nagyon.

Itt szedtem magának,tiszta szívvel adom."

Haldokló virág volt, mit átadott,

Ragyogó színe rég megkopott.

Tudtam azonban, el kell fogadnom

A fiú különben tán sosem hagy nyugton.

Nyúltam a növényért, hogy elvegyem tőle

De ő csak tartotta fel, a levegőbe.

Eladdig nem tűnt fel, ekkor vettem észre,

A fiúcska nem lát, mert hogy vak szegényke.

Hangom megremegett, szememben könny égett,

Megköszöntem neki, hogy talált ilyen szépet.

"Szívesen"-mondta, s vidáman elfutott.

Nem tudta, hogy bennem mily mély nyomott hagyott.

Eltűnődtem rajta, vajon mint láthatta,

Hogy egy nő a fűzfa alatt önmagát siratta.

Honnan vette észre borús keservemet?

Talán a szívével lát jól ez a gyerek?

A vak gyermek szemével végre megértettem,

A világgal nincs baj, itt a hiba bennem.

Nem láttam meg eddig, milyen szép az élet

Megfogadtam, hogy ezután élvezem a szépet.

A hervatag kórót orromhoz emeltem,

Gyönyörű rózsának illatát éreztem.

Közben a fiúcska új gazzal kezében

Egy gyanútlan öregembert készült felvidítani éppen.

(Chery L.Costello-Forshey)

Barátság

Szív

Egy szerelő épp egy Harley motorjának a hengerfejét szerelte le,

amikor meglátta, hogy egy híres szívsebész lép be a szervizbe.

A szívsebész a szervizvezetőre várt, hogy nézze meg a motorját.

A szerelő átkiabált a termen:- Hé, doki, kérdezhetek valamit?

A sebész kicsit csodálkozva odasétált a szerelőhöz,

aki épp a motort szerelte.

A szerelő kiegyenesedett, letörölte a kezét, és ezt kérdezte:

- Szóval, doki, nézze meg ezt a motort.

Én is kinyitom a "szívet", kiveszem a billentyűket, megjavítom,

beteszem az új alkatrészeket, és amikor kész,

úgy működik,mintha új lenne.

Hogy lehet az, hogy ezért alig kapok egy kis lóvét,

míg maga nagy pénzeket akaszt le,

az alapjában véve ugyanilyen munkáért?

A sebész elgondolkodott, elmosolyodott, és odasúgta a szerelőnek:

- Próbálja meg mindezt járó motorral!