2010. 10. 13.

A kaktusz virága

Szeretheted, ám érintened nem szabad őket. Nem vágynak intim együttlétre vagy hasonló csacskaságra; kemények, mint a kő, a fejük búbjáig fel vannak fegyverkezve, és sosem fognak behódolni neked. Egy kicsinyke kaktuszgyüjtemény is úgy néz ki, mint valami tündérhadsereg. Ha lekaszabolod valamelyikük fejét vagy karját, megsokszorozódva újra nő, kardjával, dárdájával feléd bökve.
Ám vannak csodás pillanatok, mikor a makacs, mérges kis fickók megfeledkeznek magukról, és álomba merülnek. Ilyenkor virág nő ki belőlük, ragyogó, fényes szirmú, királyi ékkő tüskés fegyverek közé ágyazva. Ritka, nagy esemény ez, és nem is mindegyikükkel esik meg. Még az anyai örömökhöz sem mérhető a kaktusztulajdonos gyönyörűsége, mikor végre valamelyik kaktusz kivirágzik.
(Karel Capek)


Nincsenek megjegyzések: