...visszautaztam a múltamba...gyerekkorom ismerős lépcsőin mentem újra fel,
s azon vettem észre magam,hogy könnyezem...
aztán régen látott szeretteim a fordulónál
ott álltak, s vártak..mintha csak tegnap intettem
volna búcsút egy rövid időre...
de több, mint egy évtized telt el...
és vártak, mosolyogva, megint
mindent megbocsájtva...
az ölelésekben megkönnyebbültem...
régi fényképek..mesék, történetek...
a ismerős hangok fogtak újra közre,
s jó volt megtérni, jó volt hinni...
így lett ünnep a ma este..
Bejegyezte: [bagira]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése